Anyakönyvvezetés
Gyermek születésének bejelentése
1. Ha a szülők házasságban élnek:
– az apa és anya személyi igazolványa,
– házassági anyakönyvi kivonatuk,
2. Ha a szülők nem élnek házasságban:
– teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat,
– az apa és az anya személyi igazolványa,
– ha az anya hajadon családi állapotú az állandó lakóhelye szerinti Népesség-nyilvántartó igazolása,
– ha az anya elvált családi állapotú, jogerős bírói ítélet a házasság felbontásról vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, mely az anya előző házasságának megszűnését igazolja,
– ha az anya özvegy családi állapotú, s férj halotti anyakönyvi kivonata, vagy házassági anyakönyvi kivonat, mely tartalmazza a házastárs halálesetét.
Amit még fontos tudni: intézetben történt születés esetében a születés bejelentése az intézet kötelessége. Máshol (pl. lakáson) történt születés esetében a bejelentést a szülők kötelesek megtenni, a gyermek születése helye szerinti Anyakönyvi Hivatalban. Az intézeten kívüli születésnél a közreműködő orvos (vagy a mentő) igazolását kell beszerezni a szülés tényéről.
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
– a születés helyét,
– évét, hónapját, napját,
– a gyermek nemét,
– súlyát és hosszát,
– a szülők nevét és lakóhelyét, valamint azt, hogy
– a gyermek élve született.
Házasságkötés bejelentése
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 17. §-a szerint a házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető.
A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezető és – ha közreműködött – a tolmács aláírnak.
Házasság bejelentését legalább fél évvel és legalább 30 nappal az esküvő előtt köteles bejelenteni a házasulandó pár az alábbi kérelem kitöltésével:
A szükséges dokumentumok:
– érvényes személyi igazolvány,
– születési anyakönyvi kivonat,
– elvált férfiak/nők házasságát felbontó jogerős ítélet, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat,
– ha a házasulandó családi állapota özvegy, a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata vagy a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőtől záradékolt házassági anyakönyvi kivonat.
A házasságkötés helyszíne:
Az At. 18. §-a alapján a települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget.
A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.
A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése, továbbá munkaidőn kívül történő házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként a 11/2016 önkormányzati rendelet értelmében az alábbi díjat kell megfizetni:
Munkaidőn kívül, hivatali helyiségben megtartott anyakönyvi esemény díja nettó 10.000.- Ft. Munkaidőn kívül, külső helyszínen megtartott anyakönyvi esemény díja nettó 15.000.- Ft.
A házasságkötés:
Az At. 27. §-a szerint az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki. Nem köthető házasság munkaszüneti napon, melyek az alábbiak: január 1.; március 15..; húsvét; május 1.; pünkösd; július 1.; augusztus 20.; október 23.; november 1.; december 24-26.
Az At. 29. §-a szerint a házasságkötéskor a házasuló az anyanyelvét is használhatja. Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak. A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthető, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.
Az At. 30. §-a értelmében házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.
A házasulók bejelentése a névviselésről:
A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Ptk. 4:27§-ában felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.
A feleség a házasságkötés után
a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy
b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolhatja, vagy
c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja, vagy
d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.
A férj a házasságkötés után
a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy
b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.
A fentiek mellett a férj, illetve a feleség házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket (összekapcsolt /kettős/ családi név). A házastársak a névviselésről megegyezhetnek. Ennek során figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a Ptk. alapján a házassági név családi nevekből képzett része egy vagy legfeljebb kéttagú lehet, továbbá, hogy – az összekapcsolt /kettős/ családi név kivételével – csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét.
Megegyezés hiányában a felek a házasságkötést megelőzően viselt nevüket viselik tovább. (Kivétel, ha a feleség a házasságkötést megelőzően az előző férje nevét valamilyen -né toldatos formában viselte.)
Az At 20. §-a szerint a házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható.
Haláleset bejelentése
Halottvizsgálati bizonyítványon kívül: – az elhunyt személyi igazolványa, – születési anyakönyvi kivonata, – ha házas volt, házassági anyakönyvi kivonata, – ha elvált volt, a házasságát felbontó jogerős ítélet, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, – ha özvegy volt, volt házastársa halotti anyakönyvi kivonata, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonata. A halálesetek anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek a működési területén a haláleset bekövetkezett.
Előre történő teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele:
Lakóhelytől függetlenül intézhető. Megtételéhez mindkét szülő egyidejű, személyes jelenléte szükséges.
A jegyzőkönyv felvételéhez szükséges:
– mindkét szülő érvényes személyi igazolványa (ennek hiányában érvényes magyar útlevele), valamint lakcímét igazoló lakcímkártyája,
– az anya elvált családi állapota esetén záradékolt házassági kivonata, vagy eredeti, jogerős váló ítélete,
– ha az anya özvegy, az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata,
– a terhesgondozási-kiskönyvet is hozzák magukkal,
– valamint szakorvosi igazolást a szülés várható időpontjáról, melyet szülész-nőgyógyász állít ki, kifejezetten apai elismerő nyilatkozathoz.
Ha az egyik fél külföldi állampolgár, kérjük Önöket, hogy tájékozódjanak személyesen az anyakönyvvezetőnél!
Névváltoztatás válás után
Válóper után a volt feleség ill. férj a házasság fennállása alatt viselt nevét viseli tovább automatikusan. Ha azonban valaki nem akarja a korábbi házassági nevét viselni, akkor azt mind a házasság alatt, mint pedig válás, válóper után is az anyakönyvvezetőnél megváltoztathatja. Válás után azonban természetesen nem viselheti senki a volt férje nevét a házasságra utaló toldással (-né), ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.
Válás utáni névváltoztatáshoz szükséges okmányok:
– személyi igazolvány és lakcímkártya (a személyi igazolvány hiányában jogosítvány),
– a válás után megkapott jogerős válóperi ítélet,
– illeték.
Hol lehet kérni a névváltoztatást válás után? Sokan azt hiszik, hogy a válóper során a bírónál kell kérvényezni a névváltoztatást. Ez azonban tévhit. A valóság az, hogy névváltoztatás iránti kérelemmel ahhoz az anyakönyvi hivatalhoz kell fordulni, ahol maga a házasság is köttetett, de lehetőség van a lakóhely szerinti anyakönyvvezetőt is megkeresni.
Hogy kerül a személyibe, a jogosítványunkba az új név?
A névváltoztatás után az anyakönyvvezetőtől kapott házassági anyakönyvi kivonattal igazolhatjuk a névváltozást. Az okmányiroda ez alapján állítja ki a személyi igazolványt, a lakcímkártyát és a jogosítványt. Természetesen ezeknek a megújítása nem automatikus, magunknak kell utánajárni!