Bököny

Anyakönyvvezetés

Gyermek születésének bejelentése

1. Ha a szülők házasságban élnek:

– az apa és anya személyi igazolványa,

– házassági anyakönyvi kivonatuk,

2. Ha a szülők nem élnek házasságban:

– teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat,

– az apa és az anya személyi igazolványa,

– ha az anya hajadon családi állapotú az állandó lakóhelye szerinti Népesség-nyilvántartó igazolása,

– ha az anya elvált családi állapotú, jogerős bírói ítélet a házasság felbontásról vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, mely az anya előző házasságának megszűnését igazolja,

– ha az anya özvegy családi állapotú, s férj halotti anyakönyvi kivonata, vagy házassági anyakönyvi kivonat, mely tartalmazza a házastárs halálesetét.

 

Amit még fontos tudni: intézetben történt születés esetében a születés bejelentése az intézet kötelessége. Máshol (pl. lakáson) történt születés esetében a bejelentést a szülők kötelesek megtenni, a gyermek születése helye szerinti Anyakönyvi Hivatalban. Az intézeten kívüli születésnél a közreműködő orvos (vagy a mentő) igazolását kell beszerezni a szülés tényéről.

 

Az igazolásnak tartalmaznia kell:

– a születés helyét,

– évét, hónapját, napját,

– a gyermek nemét,

– súlyát és hosszát,

– a szülők nevét és lakóhelyét, valamint azt, hogy

– a gyermek élve született.

 

Házasságkötés bejelentése

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 17. §-a szerint a házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető.

A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezető és – ha közreműködött – a tolmács aláírnak.

Házasság bejelentését legalább fél évvel és legalább 30 nappal az esküvő előtt köteles bejelenteni a házasulandó pár az alábbi kérelem kitöltésével:

Kérelem

A szükséges dokumentumok:

– érvényes személyi igazolvány,

– születési anyakönyvi kivonat,

– elvált férfiak/nők házasságát felbontó jogerős ítélet, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat,

– ha a házasulandó családi állapota özvegy, a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata vagy a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőtől záradékolt házassági anyakönyvi kivonat.

 

A házasságkötés helyszíne:

Az At. 18. §-a alapján a települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget.

A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése, továbbá munkaidőn kívül történő házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként a 11/2016 önkormányzati rendelet értelmében az alábbi díjat kell megfizetni:

Munkaidőn kívül, hivatali helyiségben megtartott anyakönyvi esemény díja nettó 10.000.- Ft. Munkaidőn kívül, külső helyszínen megtartott anyakönyvi esemény díja nettó 15.000.- Ft.

 

A házasságkötés:

Az At. 27. §-a szerint az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki. Nem köthető házasság munkaszüneti napon, melyek az alábbiak: január 1.; március 15..; húsvét; május 1.; pünkösd; július 1.; augusztus 20.; október 23.; november 1.; december 24-26.

Az At. 29. §-a szerint a házasságkötéskor a házasuló az anyanyelvét is használhatja. Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak. A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthető, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

Az At. 30. §-a értelmében házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.

 

A házasulók bejelentése a névviselésről:

A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Ptk. 4:27§-ában felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.

 

A feleség a házasságkötés után

a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy

b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolhatja, vagy

c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja, vagy

d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

 

A férj a házasságkötés után

a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét viseli, vagy

b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

 

A fentiek mellett a férj, illetve a feleség házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket (összekapcsolt /kettős/ családi név). A házastársak a névviselésről megegyezhetnek. Ennek során figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a Ptk. alapján a házassági név családi nevekből képzett része egy vagy legfeljebb kéttagú lehet, továbbá, hogy – az összekapcsolt /kettős/ családi név kivételével – csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét.

Megegyezés hiányában a felek a házasságkötést megelőzően viselt nevüket viselik tovább. (Kivétel, ha a feleség a házasságkötést megelőzően az előző férje nevét valamilyen -né toldatos formában viselte.)

Az At 20. §-a szerint a házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható.

 

Haláleset bejelentése

Halottvizsgálati bizonyítványon kívül: – az elhunyt személyi igazolványa, – születési anyakönyvi kivonata, – ha házas volt, házassági anyakönyvi kivonata, – ha elvált volt, a házasságát felbontó jogerős ítélet, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, – ha özvegy volt, volt házastársa halotti anyakönyvi kivonata, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonata. A halálesetek anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek a működési területén a haláleset bekövetkezett.

 

Előre történő teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele:

Lakóhelytől függetlenül intézhető. Megtételéhez mindkét szülő egyidejű, személyes jelenléte szükséges.

A jegyzőkönyv felvételéhez szükséges:

– mindkét szülő érvényes személyi igazolványa (ennek hiányában érvényes magyar útlevele), valamint lakcímét igazoló lakcímkártyája,

– az anya elvált családi állapota esetén záradékolt házassági kivonata, vagy eredeti, jogerős váló ítélete,

– ha az anya özvegy, az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata,

– a terhesgondozási-kiskönyvet is hozzák magukkal,

– valamint szakorvosi igazolást a szülés várható időpontjáról, melyet szülész-nőgyógyász állít ki, kifejezetten apai  elismerő nyilatkozathoz.

Ha az egyik fél külföldi állampolgár, kérjük Önöket, hogy tájékozódjanak személyesen az anyakönyvvezetőnél!

 

Névváltoztatás válás után

Válóper után a volt feleség ill. férj a házasság fennállása alatt viselt nevét viseli tovább automatikusan. Ha azonban valaki nem akarja a korábbi házassági nevét viselni, akkor azt mind a házasság alatt, mint pedig válás, válóper után is az anyakönyvvezetőnél megváltoztathatja. Válás után azonban természetesen nem viselheti senki a volt férje nevét a házasságra utaló toldással (-né), ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.

 

Válás utáni névváltoztatáshoz szükséges okmányok:

– személyi igazolvány és lakcímkártya (a személyi igazolvány hiányában jogosítvány),

– a válás után megkapott jogerős válóperi ítélet,

– illeték.

 

Hol lehet kérni a névváltoztatást válás után? Sokan azt hiszik, hogy a válóper során a bírónál kell kérvényezni a névváltoztatást. Ez azonban tévhit. A valóság az, hogy névváltoztatás iránti kérelemmel ahhoz az anyakönyvi hivatalhoz kell fordulni, ahol maga a házasság is köttetett, de lehetőség van a lakóhely szerinti anyakönyvvezetőt is megkeresni.

 

Hogy kerül a személyibe, a jogosítványunkba az új név?

A névváltoztatás után az anyakönyvvezetőtől kapott házassági anyakönyvi kivonattal igazolhatjuk a névváltozást. Az okmányiroda ez alapján állítja ki a személyi igazolványt, a lakcímkártyát és a jogosítványt. Természetesen ezeknek a megújítása nem automatikus, magunknak kell utánajárni!