A község Szabolcs vármegye középső-déli részén helyezkedik el Geszteréd, Téglás, Hadház, Szakoly Balkány között. Ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli csücskében az egykori nagykállói járásban terül el, közvetlen Hajdú-Bihar megye szomszédságában. Délről és nyugatról Hajdúhadház és Téglás, keleten és északon Érpatak, Újfehértó és Geszteréd községekkel határos. Közigazgatásilag Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nagykállói kistérség települése.

A település története

A település nevének eredetét kutatva a földrajzi nevek etimológiai szótára szerint: „helység Szabolcs-Szatmár megyében Újfehértótól délkeletre. Puszta személy-névből keletkezett magyar névadással; Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára szerint az ómagyar Bökény~Bököny személynévből névadással, ennek eredete tisztázatlan. Stanislav a török Bök személynév magyar továbbképzése, – a földrajzi nevet, személynévi áttétel nélkül- a szlávból magyarázza.

A település múltja

Dr. Jósa András őshalom ásatásai megállapítják, hogy ezen a vidéken Kr. e. évezred második felében már volt élet. 1085-ben Szent László király Bököny-Geszteréd között győzte le a kunokat és bessenyőket. Jelölhetnénk ezt első írásos említésnek is. 1291 első írásos említés a településről, ekkor Buken néven jelölik a települést. XV. században jelentős hely, 1520-ban a tokaji uradalom része, 1543-ban Szabolcs vármegye első járásában találjuk Beokeon falwa, 1549-ben már a második járás része, nevét BEWKEN-ként jegyzik. 1550-ben az utolsó békeévben ugyanezen járásban már BEKEN néven találjuk a települést. XVII. században pusztának mondják, másfél évszázadig az is marad, 1632-ben hajdúk települtek át Hajdúhadház és Téglás községekből, ekkor a királyi ficus birtokában volt a település. 1720-as évektől a királyi kincstárnak csárdája és kerülője volt a pusztán.1728-as összeírás szerint lakatlan puszta volt. 1767-től egynegyed rész megmaradt királyi kamara birtok, másik negyedét Rákóczi jusson Aspremont gróf és báró Meskó család, harmadik negyedén egyenlő arányban br. Horváth család, az újfehértói Somossy család és a csicseri Ormos család, a negyedik negyedén pedig a Gencsy család osztozott. 1773-ban a települést BEÖKONY néven találjuk. Az 1784/85-es népszámlálás szerint még mindig kamarai birtok. 1828-ban már BEWKEN néven említik a települést. Közigazgatásilag 1863-ban a nádudvari járás része, 1870-től a nádudvari középjárás, majd 1895-re már újra a Nagykállói járás települése, 1800-as évek végén már Bökönyként találjuk a település nevét. A 1848-49-es szabadságharc idején szervezett község volt. Az I. világháborúban 300 fő harcolt Bökönyből, közülük 104-en haltak hősi halált. Ekkor három utcából állt a település: Oláh vég, Orosz vég, a Csonka sor. Bököny 1944 október 21-én felszabadult a II. ukrán front és a IV. román hadsereg által. A II. Világháborúban 680 lakos vett részt közülük 402 fő halt hősi halált, 56 fő tért haza rokkantan. 1948-ban a településre is ideér a villamosítás, a villanyvilágítás. 1985-től Nyíregyháza városkörnyék községe. 1989-től közvetlen megyei irányítású. 1989. július 01-től Nyíregyháza megyei város és környéke községe. Az 1995-ös közigazgatási beosztás szerint község.

Vallási megoszlás

A településen 4 féle vallási közösség volt megtalálható. Mára már csak három maradt.

1. A Görög Katolikus Egyház

Az egyház pontos alapítási ideje bizonytalan, ám 1433-ból vannak a görög katolikus egyháznak feljegyzései. A XIV. században, 1332-35 idején a falunak papja és temploma volt. 1783. évi dorogi conscis teljesen szervezett paróchiáról tesz említést. 1796. augusztus 11.-én kelt irat szerint 100 öl terméskő szállítását engedélyezik a bökönyi egyház részére a tokaji Királyi Tisza hídon. 1831-1833 közötti időben épült a templom, 1839-ben félköríves szentély és négybolt-szakaszos hajó építése történt. A templom eklektikus stílusú.

Az első világháborúra és második világháborúra a harangokat beszolgáltatták a katonaságnak. A háborút követően az egyházi ingatlanokat államosították, a helyi görög katolikus egyház ingatlanjaiból a 10.257/49. számú Véghatározat szerint 40 kat. hold területet a pallagi Állami Gazdaságnak kell átengedni bérletbe 1949. szept. 30. – 1959. szept. 30-ig. 1890-es sommás kimutatás szerint a bökönyi Görög Katolikus egyház jelentésében a filiáik között találjuk Téglás, Hadház, Hajdúböszörmény, Debrecen és Tiszabüd településeket. 1907-ben a filiák változtak és mint a Hajdúdorogi esperesi kerület településeként találjuk meg Bökönyt, Hugyaj, Tiszabüd és Újfehértó között. 1912-ig a szertartásokat orosz nyelven végezték. A falu lakóinak közel 70 % -a görög katolikus vallású. 2004 – ben PHARE pályázati forrásból külső homlokzati, tető és torony felújítás történt, melynek eredménye egy teljesen megújult, új toronnyal ellátott templom.

2. Az Izraelita Hitközség

Az izraelita hitközséget a nagykállói főrabbi alapította. Az ortodox templom 120 éve épült. A hitközséghez 28 család tartozott. A Szentegylet elnöke: Goldstein Menyhért volt. A talmud iskolát a templom előcsarnokában rendezték be, mely a falu központjában volt. (A mai 2004-es Nemesné féle ház.) Az izraelita gyermekek a községi iskolában nyertek oktatást. 1912-ben Friedländer Juda a főrabbi, világi elnöke Kardos Menyhért. A vezetőség mellett négytagú választmány és 2 tagú felügyeleti bizottság működik. A falu lakóinak kb. 5-6%-a volt izraelita vallású. Mára ez a vallási ág, nem él a településen, csak a temető az emléke létezésének. Az izraelita közösség élő leszármazottai felújítatták a temetőt 2000-ben.

3. Római Katolikus Egyház

A római katolikusoknak sokáig nem volt temploma Bökönyben, a jelenleg is megtalálható templomot 1946-ban építették. A hívek adakozásából kezdték meg a templom építését, melyet Toldy Ferenc építőmester végzett. A falu lakóinak kb. 20%-a római katolikus vallású. 2004-ben ezt a templomot is PHARE pályázati forrásból újították fel.

4. Az Evangélikus és Református Egyház

1790-ben már szervezett egyháza volt a reformátusoknak. Imaházuk a mai Kossuth úton található, ahol gyermekkoromban a harangláb még látható volt. Ma is ott tartják az istentiszteletet. A falu lakóinak 5-6%-a református vallású.

Forrás: Bököny község művelődéstörténete 1850-1950.

Miért érdemes Bökönybe eljönni?

Itt található egy igazi nyírségi, kedves kis falu, ahol az emberek vendégszeretetükről híresek. Látnivalónk nem sok van, de a rendezett falusi porták, az egyszerű parasztemberek még ma is a mezőgazdaságból élnek, harcot vívva a futóhomokkal. Egyre több modern porta, a felújított épületek, mind-mind megfogják az erre térő embert. A falut erdők veszik körül, melyek jellegzetes friss levegőt biztosítanak. Ha hazatérünk és átlépjük a megye határt, azonnal érezni, még a levegő is más. Kikapcsolódásra, pihenésre, rendkívül alkalmas hely, ahol az ember feltöltődhet, energiát gyűjthet a további munkájához. Itt még megtalálható múlt századi családi ház, s egyéb olyan használati tárgyak, dolgok, érdekességek, melyek számunkra természetesek, a látogató számára érték. Szórakozási lehetőségek tekintetében inkább a felnőtt és gyermek generáció számára vannak programok, bár megkezdtük az ifjúsági korosztály bevonását is a falu vérkeringésébe. Főbb programjaink: június utolsó szombatja: Falunap, őszi-téli időszak szüreti bálok, farsangi bálok.

A bökönyi születésű Barota Mihály író, pedagógusról kapta nevét az általános iskola és az óvoda. Óvodai ellátásban 165 gyermek, iskolai oktatásban 460 tanuló részesül. Művelődési házunkhoz tartozik a könyvtár, teleház, ahol számos program, szabadidős tevékenység várja az oda betérőket. Információs technikai ellátásunk jó, szélessávú Internet, s egyéb eszközökkel állunk a lakosság szolgálatában. A hagyomány ápolása fontos feladatunk, gyermek tánccsoportunk színesíti a települési rendezvényeket. Sport területén birkózó csapatunk világhírű, futballcsapatunk folyamatosan szerepel a bajnokságokon. Atlétika és utánpótlás területén aktív munka folyik a Bökönyi Barota Mihály Általános Iskolában.

Bentlakásos Idős-otthonunk 50 férőhelyes. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Bököny Község KHT, egyéb nonprofit egyesületek munkája szerves része a település életének.

Bököny közigazgatása

A rendszerváltást követően kialakult az önkormányzati rendszer, mely alapján Bökönyben 7 tagú képviselő-testület élén a polgármester áll. A községháza a település központjában található a két templom között. A településen lakók száma ingadozó, 2015-ös adat szerint: 3246 fő az állandó népesség száma. Kevés gyerek születik, ami a falu elöregedéséhez vezet. Ezen igyekszünk változtatni, különböző megoldások, lehetőségek keresésével. Bökönyben a lakosság közel 20 %-a munkanélküli, akik megélhetését a szociális törvény által nyújtott ellátás biztosítja. Kevés a több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó. A munkaerő olcsónak számít, mivel az itt lakó munkanélküli emberek alacsony iskolai végzettségűek. Ennek ellenére vállalják az átképzést a munkavállalás érdekében. Várjuk a befektetőket, akik több száz ember számára tudnak biztos megélhetést biztosítani.

Testvértelepülési szerződést kötöttünk Ukrajnában a Beregszászi járásban található Gát községgel, valamint Szlovákiában a Tőketerebesi járásban található Battyán községgel. A szerződéskötéseket a települések zászlainak cseréjével pecsételtük meg, s állandó kapcsolatban vagyunk egymással.